Paszabi Szőttes


A PASZABI SZŐTTES KIALAKULÁSA

A szőttes kialakulásának első lépései a Tisza-vidék szabályozásának időszakára vezethető vissza. Az elmúlt világ lápos, ingoványos terülte nem kedvezett a búza, kukorica termesztéséhez, így a vízállásokból kiemelkedő halmok között a pákászkodás (halászat, madarászat) adott megélhetési lehetőséget. A Rétköz nehezen megközelíthető volta miatt régibb, ősibb módon éltek az emberek, szokásaik, tárgyaik, foglalkozásaik is kezdetlegesebbek.

A hely adta lehetőségek igen szűkek voltak a gazdálkodásra. A föld olyan keveset termett, hogy a lakosok nem bírtak megélni belőle – a környező helységekbe jártak aratni, csépelni a kenyérnekvaló megszerzéséért. Ebből a szűk határból külön földet hasítottak ki kendernek. Fontak – szőttek száknak, ponyvának, nadrágnakvalót, s a házkörüli vászonnemüek elkészítéséhez is. A kender feldolgozását vízpartokon kezdték, az áztatással. Legfőbb színtere e munkálatnak a Tisza-szabályozás után kialakult Holt-Tisza. Minden család maga állította elő a ruházatát, a háztartásban használt fehérneműt. A fehérítésre váró rostokat már nem vitték messzire a falutól, ezt a műveletet az érparton folytatták. A törővel, tilolóval, gerebennek feldolgozott kenderkóc az orsókon, rokkákon – fonókban lettek szövésre alkalmas alapanyaggá. Ebből a munkásságból alakult ki községünk nevezetessége, a PASZABI SZŐTTES.

S hogy létrejött, annak egy nagy „család” volt az értelmi szerzője. E nem mindennapi közösség „atyja” Kiss Lajos volt. A család „külső” tagjai között megemlíthetjük Ortutay Gyula akadémikust, Móricz Miklóst (Zsigmond öccsét), de alkalmanként idelátogattak híres pataki tanárok is.
Az „igazi” azonban id. Turi Sándor családja volt. Az általa összefogott körben vetődött fel a helybéli szövési hagyományok gyűjtése, rendszerezése. Kellő szakmai tanácsadás mellett Turi Margit „házi feladatként” végezte e fontos munkát. Kutatásai nyomán olyan ritkaságok kerültek elő régi sifonérokból, öreg ládafiákból, melyek a felső tiszai népművészet mintavilágát idézték.

A tudományos igényű gyűjtést a formakincsek közzéadása követte. A 30-as évek vége felé az ország igen összekuszált gazdasági és politikai helyzetében a közoktatás keretén belül nyílt lehetőség a népi hagyományok megőrzésére, továbbbővítésére. 1938. november 8-án Turi Margit vezetésével „magyar kézimunka” tanfolyam indult a helyi iskolában. A hivatalosan előírt hímzési feladatokat a szövés munkafolyamatának megismertetésével egészítette ki a tanfolyamon résztvevő 22 paszabi lány. A helyi mintákat alkalmazva három szövőszéken párnát, terítőt, ruhaanyagot állítottak elő. A tanfolyam elérte célját. Nem csupán a falusi élet téli holt időszakát hidalta át, hanem megteremtett egy olyan alapot, mely lehetővé tette a házi szőttes „nagyüzemi” előállítását, s mindezt megfelelő művészeti színvonalon. Az itt dolgozó paszabi lányokat, asszonyokat megtanították igényesebb és dúsabb mintázatú szőttesek készítésére.

A szövés hamar túlnőtt az iskola keretein, műhelyt kellett teremteni és ez lett a SZÖVŐHÁZ. Az első helyisége a kántortanítói porta egyik melléképülete volt. Itt indult el a már rendelésre is szövő csapat munkája. 1952-től 2001-ig szövetkezeti formában dolgoztak szövőnők. 2002-től családi vállalkozásban folytatják a községben a paszabi szőttes készítését.

PASZABI SZŐTTES BT.
Vattai Jánosné
4475 Paszab, Fő u. 58.
Tel.: 06-42-204-793
06-20-5292018
E-mail: paszabiszottes@freemail.hu

(A paszabi szőttesekről készült bővebb képanyagot a Képgalériában tekinthető meg)